A drámáról
-a líra és az epika mellett az irodalom harmadik műneme-
Már Arisztotelész Poétikájában megkülönbözteti a genus dramaticus-t, amelyről azt mondja: "kreált alakok beszédneme" és két szinten bontakozik ki: -akció (tettek, cselekvés)
-dikció (beszédben, hozzá tartozik a játék is)
A drámához olyan irodalmi alkotások tartoznak, amelyeket alkotójuk eleve színpadra szánt és, amelyben a szereplők jelleme, egymáshoz való viszonya és maga a történet a párbeszéd során bontakozik ki.
Kompozíciója: a) drámai alaphelyzet (expozició): tartalmazza a legfontosabb szereplőket, a történet helyét ls idejét
b) drámai bonyodalom: a drámai konfliktus megindulását foglalja magába
c) válság, krízis, tetőpont
d) sorsfordulat, késleltetések
e) végkifejlet, katasztrófa, tragédia
f) katarzis
Alapműfaja: tragédia (szomorújáték) és komédia (vígjáték). Minden más ezekből alakult ki: tragikomédia (középfajúdráma), bohózat, színmű, modern dráma, amelyen belül megkülönböztetünk abszurd- és groteszk drámát.
Témáját tekintve lehet: - szerelmi dráma
- történelmi dráma (királyi dráma)
- társadalmi dráma
- népi dráma
- lélektani dráma
Szereplőit tekintve: - mono-
- duo-
- tömegdráma. Ezekben az esetekben a szereplők száma a meghatározó.
Szereplői: - drámai hős, tragikus hős
- ellenhős
- mellékszereplők: nem tudnak változtatni a dráma végkifejletén.
- típushősök
Szerkezete: - felvonásokból, a felvonások jelenetekből állnak, amelyeket szerzői utasítások vezetnek be.
- a klasszikus drámaforma 5 felvonásos, de később, a XIX. századtól, gyakoribbak a 2-3 felvonásos drámák.
A dráma sajátos műfaja a drámai költemény, amely a romantikában alakult ki, eredetileg könyvdrámának íródott, általában több szintes, nagyobbfokú műfajkeveredés jellemi és szereplői jelképesek.
Magyar dráma és színház
A XVIII. század végén színházi épületek hiányában a drámairodalom csak olvasnivalóul szolgált. Eredeti magyar drámát csak Bessenyei és Csokonai írt.
1790-ben 3 német színház működött Budán. Ekkor meg-meg fordultak vándor társulatok a városban, de állandó magyar színtérsulat a városban csak 1830-as évek közepén jött létre.
Az első magyar színtársulatot 1790-ben alakította Kelemen László ügyvéd (1796-ig) ű
1792-ben megalakult a kolozsvári színtársulat Kolozsváron: ennek egy része 1806-tól Debrecenben, Szegeden, majd Pesten játszott, míg az itthonmaradt rész 1821-ben felépítette saját színházépületét.
1837-ben épül állandó színházépület Pesti Magyar Színház néven. A bemutatókon divatos német darabok fordításait, lovag és rémdrámákat játszottak leginkább, ritkán fordultak elő Lessing és Shillel darabok.
Az első komoly sikereket elérő és népszerű drámaíró a romantika korában Kisfaludy Károly volt (1788-1830), aki indulásakor szintén a lovagdrámák sémáit követte, s ezeket kiegészítette hazafias lelkesedéssel és nemzeti öndicsérettel (pl. A tatárok Magyarországban). Közkedveltségét a magyar nyelv ügye indokolja, hiszen ez segítette a nyelvi fejlődést a szórakoztatás mellett.
Ebbe a környezetbe jelenik meg majd Katona József (Bánk bán), Vörösmarty Mihály (Csongor és Tünde) és Madách Imre (Az ember tragédiája) alkotása.
Ez csak egy kis betekintő a drámáról és a magyar dráma és színház kialakulásáról, de ha több információt szeretnél, esetleg egy házidolgozat elkészítéséhez szeretnéd felhasználni az információkat ajánlom Szász Károly A magyar dráma története című alkotást, de számos más könyv, internetes forrás is szolgál információkkal (Galamb
Sándor: A magyar dráma története 1867-től 1896-ig I., Magyar Bálint: A magyar
színház története stb.).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése