Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (elemzés)

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

- drámai költemény, filozofikus mesedráma -

A drámai költemény: - a romantika jellegzetes műfaja
Jellemzői: 
- műnem és műfaj keveredés. A dráma mellett erőteljes a lírai hatás, ami szubjektív terjedelmes monológokban figyelhető meg, amelyek gyakran létkérdésekkel foglalkoznak és filozófiai mélységűek.
- szereplői jelképes alakok: egy-egy eszme, erkölcsi érték megestesítői
- a küzdelem: több szinten zajlik. ezért két szintes drámának tekintjük a drámai költeményt. A kétszintes drámában, a történetben az e világi/földi szint mellett megjelenik egy másik fölöttes szint, amely elvárásokat támaszt. A drámai konfliktust a hős és a fölöttes szint tettváltása alakítja. A vég-kifejlet a hős kitartásától függ, de győzelme gyakran áldozattal/áldozatokkal jár 
A drámai költeményben a kétszintes szerkezet nem csak az időre, a térre, de a szereplőkre és a történésekre is kihat. A tér a kert, a romantikában a lélek jelképe, belső tér. A legfontosabb elem a (csoda)fa, amely egy összekötő elem: Tünde ültette, de e világon terem. Leírása, képe a világfára emlékeztet, mivel égit, földit, földalattit összeköt. Különleges szépsége és arany termése szokatlanságával a vágyakat, elérhetetlenséget sugallja, hasonló Csongor eszméihez, vágyaihoz, ezért ő hamar fel is figyel rá. 

      Műfajai keveredés szempontjából az alkotásban meghatározó a mese hatása. A romantika lét és világértelmezésre törekszik, nagy teret biztosít a fantáziának és fontos az eredetiség. A mese műfajában mindhárom érvényesül. A mese a világszintek összekapcsolásának jó lehetősége, reális és irreális keveredik benne, tapasztalati és tapasztalaton túli és a lét teljességét alakítja ki. Hősei szintén értékeket képviselnek. A dráma segíti az értékütközést, s a líraiság az érzelmek és gondoltatok szubjektív kifejezésében figyelhetőek meg. Mivel létkérdésekkel foglalkozik, filozófiai mélységű. Ennek alapján a Csongor és Tündét a boldogságkeresés drámájának nevezik. 

Témája: Csongor jelképes útja tulajdonképpen a boldogságkeresés útja, amely mesei-mitikus térben és időben, általában az emberi boldogság elérésének nehézségeit, lehetőségeit mutatja be. 
Szerkezeti modellje: öt felvonásból áll és ideje egyetlen kozmikussá növesztett nap éjféltől-éjfélig. Az egyetemességet jelképezi mire éjféltől -> délig és déltől -> éjfélig párhuzamosan játszódó eseménysorról van szó, s ez idő alatt a főszereplő az egész világmindenséget bejárja. 

6. Dél- Csongor elalszik 

 5. Ledér jelenet                              7. Ledér jelenet                   

 4. Mirigy udvara                            8. A varázskút udvara

 3. A Hajnal birodalma                   9. Az Éj asszonyának birodalma 

 2. A hármas úton                           10. A hármas úton 

 1. Az éjféli kert                             11. A lepusztult , kopár kert 

Valós helyszínek: a kert és a hármas út
Mesei helyszínek: Hajnal birodalma, Éj birodalma, Tündérhon, a varázskút udvara 
Szereplők
-valós szereplők: Csongor, Balga, Ilma, a három vándor: kalmár, fejedelem, tudós
-mesei szereplők: Tünde, Mirigy, manók, Ledér, Éj asszonya 

Történetmondás 

A bevezetőben Csongor fellépő beszéde a drámai alaphelyzetet megteremtve múltat vetít alakja mögé, érzékelteti, hogy sorsdöntő pillanathoz érkezett. Mesei hangvételű. Ez a jelenet már belépteti Mirigyet, felhívja a figyelmet a fára és utalásokban ismerteti Tündét. A folytatásban a kereső út drámai-mesei történéseit olvashatjuk, amely a mesékre jellemzően próbatételekkel, kihívásokkal van tele. Csongor szembenéz a kihívásokkal, nem miatta hiúsul meg találkozás. Visszatérőben csalódottabb, mint indulásakor, úgy érzi meghalni is könnyebb volna, mint sorsát tovább vállalni. A boldogságért azonban Tünde is áldozatokat hozott, Csongor visszaérkezésekor Tünde már csodapalotát állított, de az élő-halott ember (Csongor), ezt nem látja. 

A szereplők jelképes alakok. Csongor az eszményt kereső ember képviselője, idealista, a valóságtól elrugaszkodott, aki a tökéletességre vágyik. Tünde a tökéletesség megtestesítője, olyan értékek jelképes képviselője, mind a szépség, jóság, fiatalság, nőiesség, boldogság stb. Balga és Ilma Csongor ellentétei, túlontúl földhöz ragadt, tenyeres-talpas alakok, de egyben a gyors észjárás, ötletes megoldások, a józan paraszti ész képviselői. Mirigy a kezdetektől létező gonosz: "Nénje a vén időnek." Ő minden szépnek és jónak az ellenére tör. A három vándor, három különböző életcél, lehetőség megtestesítője, akik a boldogságot, az élet értelmét a pénzben, a hatalomban, a tudásban látják öncélúan. Felfogásuk önpusztító, Csongor eszményeivel szemben álló és a romantikával ellentétes. Velük szemben Csongor a földi boldogság elérésének lehetőségét a szerelemben látja, ezért is találnak egymásra Tündével sok áldozat árán a földi világban. 

Segítségként itt van a PDF linkje http://mek.oszk.hu/08700/08791/08791.pdf
http://adattar.vmmi.org/dramak/456/vorosmarty_mihaly_-_csongor_es_tunde.pdf
A könyvet meg is vásárolhatjátok online, vagy akár könyves boltokban is. Remélem tudtam segíteni. Jó tanulást! ;)