Móricz Zsigmond: Sárarany (elemzés)

Móricz Zsigmond: Sárarany

 -realista, naturalista nagyregény-

Szereplők: Turi Dani (zsellérsorsból felemelkedett gazda)

                   Takács Erzsi (Dani felesége)

                   Takács Gyuri (ellentétben áll a főhőssel, Erzsibe szerelmes, s bár ostromolja az assznonyt, az még mindig a hűtlen férjét szereti)

                   Karay László gróf

                   Helén grófnő

                   Bora (Dani szeretője)

                   +gyerekek, napszámosok, zsellérek

Témája: a főszereplő Turi Dani sorsán át bemutatja a falu társadalmi viszonyait, elmaradottságát, az emberek közötti kapcsolatokat és a különleges tehetség hiábavalóságát, elkarlódását

Elemzés: Történetalakítása metonímikus és metafórikus egyszerre.

   A helyszín Kiskara realista ábrázolásában szembetűnő metafórikus elemmé válik, ennek ellenére a por és a sár, amely nyáron és ősszel belepi a falut, mindkettő megrekedtségre, elmaradottségra utal, a közönyre, a megszokott egyoldalú életmódra, amely az emberek egész sorsát jellemzi. Nem zúgolódnak, nemzedékről-nemzedékre követik a hagyományokat, nem csak a földművelésben (minden évben búzát vetnek a földekbe), de életszemléletükben is, hogy ki kivel beszélhet, vagy hogyan cselekedhet.

Itt mindennek évszázados hagyománya van, a társadalmi ellentéteknek is, de nem tesznek ellene. A falu határa 8000 hold, s ebből csak 600 a parasztoké, az is az akasztófapuszta. A katolikus gróf haragszik a református falubeliekre és egyébként is alacsonyabb rendűnek tartja őket.

 Ebbe a környezetbe hoz újat Turi Dani egész szemléletével és életmódjával. Ő a kezdetektől nem elégszik meg a sorsával, többre vágyik, változtatni akar. Házassága révén jut először birtokhoz és lép ki a zsellérsorsból, de a kapott földek önmagukban még nem bíztosítják a jómódot. Tövigszáraztol kapja nászajándékba a tiszaöntéses földeket, pedig a falu legmódosabb gazdája. Meglepő módon változtatva a hagyományokon földjei bő termést hoznak. Dani búza helyett repcét, majd káposztát ültet, s nem törődve a közvéleménnyel, hogy bolondnak és tékozlónak tartják egyre jobban meggazdagodik, újabb területeket tud bérbe venni, s az emberek irigysége ellenére halad, lassan az egész falu neki dolgozik.

Feleségével és családjával egyre rosszabb viszonyban van: a nő nem érti törekvéseit, ugyanakkor tud a férfi minden kalandjáról.

Dani vágyai azonban összetettebbek: mindannak a kifejeződése ami társadalmi vagy hagyományos erkölcsi okokból nem jut, nincs meg, Daniban nem csak ösztön, hanem tervek szintjén és ott van. Életereje, jókedve, egész testi alkata, szexuális vágyai naturalista módon megjelennek a műben, s mind megkülönböztetik, kiemelik környezetéből. Ez a bemutatás érzékelteti, hogy ő maga többre képes. Törekvéseit sem a falubeliek, sem a Erzsi nem érti meg. A szűk látókörű, kicsinyes környezet nem biztosít teret a kibontakozásra, s az agyonhajszolt élvezetektől is egyre inkább megundorodik. Ilyen szempontból magányos hős. A terek és az évszakok jól érzékeltetik meg nem fékezhető szabadságványát. Rendszerint kinti térben, nyáron tervez és ér el eredményeket. Télen bezártnak érzi magát és megbénult az élete.

Feleségét mindig benti térben látjuk a gyerekekkel és a háztartással vesződve. Eléggé megkeseredett, leterhelt a családi gondoktól.

 Dani a körülmények ellenére nem adja fel, a grófi birtokból szeretne részt, amelyre mindig úgy tekintett, mint ami a falué volt. Ráadásul tudja, hogy valamelyik Karay-ős Rákoczi elárulásával szerezte meg az uradalmat. Szándékában itt az osztályellentét felszámolása áll, s azt szeretné ha a jelenlegi urak helyre hoznák a régiek tévedéseit. Ez a vágy magyarázza utolsó cselekedetét a gyilkosságot is: távozásakor megöli a hazatérő László Grófot és az annak segítségére siető Takács Gyurit. A gyilkosság kifejezi dühét és tehetetlenségét a megalázott embernek, aki rádöbben a kapott birtokok neki szólnak, de nem szűnik meg a megkülönböztetés, a társadalmi ellentét.

Tettét bevallva Erzsinek először igazán őszinte vele és döbben rá arra, hogy mit jelentett számára és mennyi áldozatot hozott érte ez a nő.

 A fogdában újragondolva életét azt is megfogalmazza, hogy százszor újjászületve sem tudna másképp élni. Arra viszont rájön, hogy tehetségét és rátermettségét elpazarolta. Ezért mondja, hogy az élet sár és az ember pedig arany a sárban.

Bora és Dani, Helén és Dani viszonya: A földbérlésben Bora fogja segíteni, aki nyáron ha megérkeznek a grófok, Helén grófnő egyik bejárónője. A grófnő Borától hall először a "különleges" legényről, aki termetével, testi erejével, életkedvével kitűnik az egész faluközösségből, s aki a nők kedvence. Helén grófnő Borától üzeni meg, hogy fogadja Danit és meghallgatja kérését. Ezen a fogadáson a férfi a gróf előtt is büszkén és őszintén kér, saját tulajdonukat kéri vissza, s míg határozott fellépése a grófot zavarja a grófnének imponál. Azt mondja, hogy gondolkodik és a döntésről értesíteni fogja.

Dani gondolataiban egyre többször visszatér a grófné és a birtok is, közben pedig a tanítónál kártyajátékon elnyeri Takács Gyuri minden vagyonát, s az elnyert birtokokat Borának adományozza.

Az újabb tárgyaláson, amelyre a grófnő meghívja már kiállított bérleti és tulajdonjogi papírok várják és ráadásként a grófnét is megkapja.